2011. december 31., szombat

Karácsony 2011 - bővített verzió :)

Ahhoz képest, hogy milyen nyűgös decemberünk volt, a karácsony, illetve az év vége meglepően nyugisra sikeredett.
Megcsináltam életem első cipősdobozát, már tavaly is szerettem volna, de nem jött össze. Remélem örültek neki valahol.
Sütik is kész lettek, sőt a házi szaloncukrok is becsomagolva várták a karácsonyt (mostanra el is fogytak, jövőre több kell:D)
Igaz a "Jézuskánk" kissé elszállt, ilyen még nem volt, konkrétan nem fértek el az ajándékok a fa alatt (ebben mondjuk nagyszülői segítség is volt, mind a két oldalról :D). Nagyon élveztük, hogy végre kicsit több dolgot megvehettünk a gyerekeinknek, de azért megegyeztünk, hogy ebből nem csinálunk rendszert, a karácsony nem erről kéne, hogy szóljon.
Utána 25-én még itthon voltunk, előre megegyeztünk, hogy a 25-e délelőtt a 24-e estéhez hasonlóan a miénk, ha valaki akar, hát jöjjön, de mi nem megyünk sehova. 26-27 volt a családé, gyerekek szerencsére jól viselték, hogy 2 napig szinte folyamatosan mentünk, csak én fáradtam el kissé.
Azóta itthon vagyunk, végre tényleg együtt, társasjátékozunk, mesét olvasunk, és este még magunkra/egymásra is marad energiánk. Bevallom őszintén, hihetetlenül feltöltődtem az elmúlt egy hétben, remélem jó sokáig kitart majd, mert párom melóhelyén a főnök azzal "búcsúzott" az utolsó munkanapon, még karácsony előtt, hogy a jövő év még szivatósabb lesz.

És akkor "néhány" kép, ha sikerül felvarázsolni őket (nem csak karácsonyi)


Viszlát 2011

Nem tervezek hosszú év elemzést írni, elég vegyes volt az idei :) Mint egy szép nagy hullámvasút. Széteső autó-megjavított autó, majd ismét széteső és megjavított autó.
Gyerekek hol bűbájosak, hol égetnivalóak, tudom, hogy normális, csak kicsit fárasztó. Illetve az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a mostani babavárást valahogy nagyon rosszul bírom, talán 3-4 hét volt, hogy nem voltam hányingeres, nem tudok rendesen enni, mert akkor rosszul vagyok, de ha meg kevesebbet próbálok enni, akkor attól vagyok rosszul.
Mindemellett örülünk Bencének nagyon, végre elkezdett rendesen mocorogni, előtte többször is a szívbajt hozta rám, mert a másik kettőhöz képest igen keveset mocorgott, de most már jobb a helyzet. :)

Tehát várjuk 2012-t, remélem nyugis évünk lesz (politikai helyzetet tekintvén kevés esélyt látok rá, de fő az optimizmus).
Addig is:

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDEN ISMERŐSÖMNEK!

2011. december 23., péntek

2011. december 16., péntek

Lemerült

Márhogy bennem az elem, nem is kicsit. Múlt hét hétfő óta most szerdáig szinte mindennap menni kellett valahova, és ugye autó híján volt választási lehetőségnek a tömegközlekedés és a tömegközlekedés. Esetleg még talán a tömegközlekedés... 2 héttel karácsony előtt, 2 gyerekkel, pocakosan ez kifejezetten "kellemes" tud lenni.
A mindennapi elmenetel örömére Csenge napi rendje többször is borult, ami azt jelentette, hogy ebéd előtt beájult, és aludt 20 percet a babakocsiban/ a hátamon. Már pedig ha Csenge egyszer aludt már napközben akkor délután esélytelen lefektetni, tehát reggel 7-től este fél 9-ig folyamatosan legalább egy gyerek rajtam lógott.
Imádom őket, de igen nagyot hazudnék, ha azt írnám, hogy simán vettem az akadályt (és nem borultam ki mindennap).
Mindemellé L is a kocsit szereli még mindig az összes szabadidejében, ami eleve igen kevés, mert a melóhelyén is év végi hajtás van. Szóval ki vagyok na.
Szerencsére most szerdával letudtuk az összes bevásárlást, kaja, ajándék, a fánk is meg van már, ami még esetleg van ahhoz én már nem kellek. Úgyhogy most 2 napja itthon regenerálódok, karácsonyra talán helyre is áll a nyugalom idehaza, hogy aztán újra rögtön fel is borulhasson :DDDD

2011. december 7., szerda

Takarítás

Ma végre sikerült nagyot haladni :) Anyum kijött reggel, én meg bevetettem magam a fürdőszobába, és át néztem/törölgettem az összes szekrényt, és kidobtam mindent, ami lejár. Mivel ugye olyan helyen dolgoztam, ahol elég sok fürdőszobai kelléket gyártanak (sampon, szappan, tusfürdő stb), így rengeteg volt. Egész pontosan reggel elvitték a kukát és most estére 3/4-ig van. Tudtam én, hogy sok ott a szemét, de álmomba se gondoltam, hogy ennyire. És a tisztító szerekkkel még nem is végeztem teljesen, mert azoknak egy része dobozban van. Mindenesetre furcsán üres a fürdő :D

Anyu közben játszott a gyerekekkel, meg takarított a konyhában, így az is alakul már. Örülnék, ha mire Bence megjönne többé-kevésbé rend lenne, viszont azt is tudom, hogy ahogy telnek a hetek, úgy lesz egyre kevesebb kedvem takarítónőset játszani, így hát most próbálok minél több mindent le tudni. Persze ennek következtében ki vagyok, mint a kutya, de hát ez van.
Hétvégén csincsiklubgyűlés, és mézeskalács sütés következik, jövő hét szerdán pedig elmegyünk L-lel, és megvesszük a még hiányzó karácsonyi ajándékokat, utána már csak csomagolni kell (meg sütni-főzni, karácsonyfát díszíteni :D ).

2011. december 5., hétfő

Nehogy unatkozzunk

Úgy nézett kis, hogy idén decemberben lesz egy többé-kevésbé nyugis adventünk. Egészen tegnapelőttig, amikor is az Aréna Pláza parkolójában autókánk úgy döntött, hogy minek is neki az a kuplung, és valami alkatrész atomjaira hullott benne...
Természetesen 2 gyerekkel voltunk. Tudni kell, hogy mindig van nálunk vagy babakocsi, vagy egyéb Csenge hordozóeszköz. Most arra való hivatkozással, hogy úgy se kell, plusz a babakocsi a csincsi széna+forgács mellé be se férne nem hoztunk magunkkal semmit.
Felhívtuk szüleimet, szegény apukám teljesen betegen jött, és hazavontatott minket. L. elkezdte szétszerelni az autót, és most reménykedünk, hogy 1. nem kell szerelő 2. lehet kapni külön azt az egy darab alkatrészt ami tönkre ment, és nem kell egy egész váltó. Ugyanis ezen két dolog egyikére sincs pénzünk decemberben.
Öröm az ürömben, hogy D. öcsémnek most nem kell az autója (2 személyes kisteherautó), így legalább L. melóhelyén nincs gond, mert természetesen karácsonyig még millió plusz egy kiszállása van. Viszont családilag így max BKV-val tudunk menni bárhova is, ami azért elég nehézkes :S
Egyébként amiért leginkább bánt a dolog: az elmúlt két hétben L-nek rengeteg melója volt, alig láttuk, akkor is hullafáradtan. Úgy nézett ki most már kicsit jobb lesz a helyzet, nem este 7-re fog hazaesni, amikor már bőven fürdés van, hanem lesz egy kis nyugis időnk négyesben. Hát nem lesz, mert hazajön, és megy autót idomítani. Nagyon rosszul esik, annyira vágytam egy szép és nyugis adventi készülődős időszakra. Mindemellett elhatároztam, hogy nem hagyom, hogy ez az autó dolog tönkretegye az adventet és a karácsonyunkat!

Más
Ma voltunk Anyum munkahelyén céges Mikuláson, Zalán már érdeklődve figyelt, Csengét a szaloncukron és a csokimikuláson kívül semmi nem érdekelte, ha megpróbáltuk elvonszolni az asztaltól, akkor üvöltött, kb. mintha itthon nem kapna enni :D Mindemellett édes volt, mert volt mandarin is. Megkóstolta az első gerezdet, de csoki után valószínűleg savanyúnak találta, így a kezembe nyomta még jó nyálasan, hogy ezt talán egyem én. Majd nyúlt a következő gerezdért, hátha az jobb :D A harmadik gerezd után mondtam neki, hogy akkor ezt talán hagyjuk, mert én előnyálazás nélkül is megeszem a mandarint, hát vérig volt sértve :D

És nagyon büszke vagyok a fiamra. Sétáltunk a Keleti felé (mivel ugye autónk nincs), és találkoztunk még egy Mikulás bácsival. Kapott tőle két szem szaloncukrot. Minden külön felszólítás és megjegyzés nélkül azonnal odaadta az egyiket Csengének, és közölte, hogy "Tessék Csenge, tiéd" Nagyon simogatja a lelkemet az eset mostanában elég gyakoriak a határvillongások, ugye kezd a lányomnak is önálló akarata lenni. És jó látni, hogy bár sokszor elszedi Zalán Csengétől a játékot, de ugyanakkor szó nélkül megosztja vele amit kap.